Túl a vízen

Túl a vízen egy kosár, abban lakik egy madár.
Túl a vízen egy kosár, abban lakik egy madár.
Abban lakik egy madár, aki engem rég oly vár.
Abban lakik egy madár, aki engem rég oly vár.

Várj madárkám, várj, várj, várj, este hozzád megyek már.

Várj madárkám, várj, várj, várj, este hozzád megyek már.
Megvizsgálom szüvedet, véle szeretetedet.
Megvizsgálom szüvedet, véle szeretetedet.

Túl a vízen zörgős malom, ott őröl az én galambom.
Túl a vízen zörgős malom, ott őröl az én galambom.
Ott egyebet nem őrölnek, csak bút, s bánatot eleget.
Ott egyebet nem őrölnek, csak bút, s bánatot eleget.


Szeretőm vala, szép vala

/:Szeretőm vala, szép vala,
Nekifoga, s elhagya.:/
Aki miatt elhagya
Törje ki a nyavalya
Törje ki a nyavalya
Égje meg a tűz lángja.

/:Szeretsz ingem, szeretsz mást,
Vasárnapra keress mást!:/
Mást kerestél, nem kaptál
Mind csak hozzám fordultál.
Mind csak hozzám fordultál,
Majátig megbolondultál.

/:Sirit az orsóm egy-kettőt,
harmadik a szeretőm:/
Negyediket nem várom,
­Z ajtom elé bézárom.
­Z ajtóm elé bézárom,
S a seprűvel kihányom.

-::-

Kisze mondókák, dalok

Ég a kisze lánggal ég,
bodor füstje felszáll.
Tavaszodik kék az ég,
meleg a napsugár.
Mire füstje eloszlik,
a hideg köd szétoszlik,
egész kitavaszodik.

Haj, ki kisze, haj,


Haj, ki kisze, haj,
Jöjj be sódor, gömbőce,
Haj, ki kisze, haj,
Jöjj be sódor, gömbőce,


Kivisszük a betegséget,
Behozzuk az egészséget.

Haj, ki kisze, haj,
Jöjj be sódor, gömbőce,
Haj, ki kisze, haj,
Jöjj be sódor, gömbőce,

Seres Maris otthon ül
A kiszére pentőt sző
Ha meg szövi megvarja
A kiszére ráadja.

Haj, ki kisze, haj,
Jöjj be sódor, gömbőce,
Haj, ki kisze, haj,
Jöjj be sódor, gömbőce,

Piri Margit olyan híres esszony
Ruhát kértünk a kiszére nem volt szíves adni.

Haj, ki kisze, haj,
Jöjj be sódor, gömbőce,
Haj, ki kisze, haj,
Jöjj be sódor, gömbőce,

Kivisszük a betegséget,
Behozzuk az egészséget.

Haj, ki kisze, haj,
Jöjj be sódor, gömbőce,
Haj, ki kisze, haj,
Jöjj be sódor, gömbőce,

https://www.youtube.com/watch?v=YhKqw1REmiE

Kiszézés
A babona szerint a kiszebáb égetése megszabadítja az embereket minden bajtól. A téltemető népszokás igen kedvelt volt a falusi népek körében. Ma már csak elvétve találkozhatunk ezzel a szokással. A lényege, hogy a gyermekek kiszebabát és zajkeltő szerszámokat készítenek, mellyel a Fő térre vonulnak. A vonulás közben hangosan zörgetik szerszámaikat és télűző rigmusokat kiabálnak. (Kisz, kisze haj! Elűzzük a betegséget, behozzuk az egészséget, haj!) A vonulás a téren felállított máglyánál ér véget, ahol az összegyűlt személyek gondűző cédulákat tűznek fel a kiszebabára, majd bedobják a tűzbe. A papírokra azt írják fel, hogy ki mitől szeretne megszabadulni. A máglya elhamvadásáig tavaszköszöntő versikéket és dalokat énekelnek.
Forrás: Néprajzi Lexikon,